Születünk, s meghalunk ez az élet sora,
Ám a világunk legszebb szava mindig ez lesz: édesanya.
Örökké így volt nem lesz másként soha,
Életünk legszebb szava az, hogy édesanya.
Ő az egyetlen ki mindig vár haza,
Sohasem haragszik, ő az édesanya.
Időnként megdorgál, ám szeretni nem szűnik soha,
Míg csak él, mindig reszket érted, ő az édesanya.
Akármilyen jól, vagy rosszul megy életed sora,
Hozzá mindig oda bújhatsz, ő az édesanya.
Szólíthatod bárhogy, anyu vagy anya,
Mégis így, a legszebb: édesanya.
Van úgy, hogy az élet hozzá is mostoha,
Akkor te öleld át, mert neked ő az édesanya.
Ha majd megöregszik, tudd hogy úgy vár haza,
Mint tán soha senki, mert ő édesanya.
Köszönd meg hogy élhetsz, s ne bántsd meg őt soha,
Csókold, szeresd mindig, mert ő az édesanya.
Míg ember él a földön, ne haljon ki szava,
Mert a világon a legszebb szó mindig ez lesz: édesanya.
* Túróczi Katalin *
Ám a világunk legszebb szava mindig ez lesz: édesanya.
Örökké így volt nem lesz másként soha,
Életünk legszebb szava az, hogy édesanya.
Ő az egyetlen ki mindig vár haza,
Sohasem haragszik, ő az édesanya.
Időnként megdorgál, ám szeretni nem szűnik soha,
Míg csak él, mindig reszket érted, ő az édesanya.
Akármilyen jól, vagy rosszul megy életed sora,
Hozzá mindig oda bújhatsz, ő az édesanya.
Szólíthatod bárhogy, anyu vagy anya,
Mégis így, a legszebb: édesanya.
Van úgy, hogy az élet hozzá is mostoha,
Akkor te öleld át, mert neked ő az édesanya.
Ha majd megöregszik, tudd hogy úgy vár haza,
Mint tán soha senki, mert ő édesanya.
Köszönd meg hogy élhetsz, s ne bántsd meg őt soha,
Csókold, szeresd mindig, mert ő az édesanya.
Míg ember él a földön, ne haljon ki szava,
Mert a világon a legszebb szó mindig ez lesz: édesanya.
* Túróczi Katalin *
