Fohász az unokákért

Elvarázsolt meseország a miénk,
itt kell élnünk, nem szóródhatunk mi szét!
Futótűzként pusztítottak századok,
bús kis fejünkre hagyva gyalázatot!

De majd szép lesz, újra szép lesz higgy nekem!
Ez a század jót is hozhat kedvesem!
Azért mert az unokáknak élni kell!
Feladatuk, szebb jövőért lépni kell!

Nem jöhet már soha többé háború,
kis életük nem lehet ily' szomorú!
Megküzdenek minden nap az életért,
Óh' istenem, küldjél nekik szép reményt!

Reményt, hogy az életük csak szebb lehet,
ne feledjék el az anyanyelvüket!
Elvarázsolt meseország hazájuk,
boldogság is csak itt várhasson rájuk!

Ne kelljen a hazájukat elhagyni!
Életüket hadd tudják itt folytatni!
Diplomával kezükben, mely hatalom!
Dolgozhasson, hazájában maradjon!

Itt kell élni, mert magyarnak születtek!
Itt élnek a rokonaik, testvérek!
Itt találjon megélhetést, szépséget,
kicsi hazánk, szeretnek ők tégedet!

Óh' istenem nézz le rájuk, teheted!
Segítsd őket, ez legyen most szereped!
Kívánj nekik szerencsét a mennyekből!
Itt szedjenek virágot a kertedből!

Hiszem, hogy e szép hazában élhetnek
szeretetben, békességben léteznek!
Óh' istenem, vigyázz rájuk féltsd őket,
mi majd elmegyünk, segítsd az élőket!

Látlak téged, felhők közül figyelsz ránk,
fohászunkat meghallgatva ügyelsz rá,
unokáink élete csak szebb lehet,
adjál nekik munkát, finom kenyeret!

Teljesítsd a feladatot, megnézem!
Visszajövök, számon kérlek, kérdezem!
Küldtél rájuk víg esztendőt kedvesen?
Feladatod teljesítve! Szeretem!
* Siktár Éva *
Related Posts Plugin for WordPress, Blogger...