s nem lesz tiéd a nyárspolgári béke,
mert beléd hullott az Isten vetése
és azt kitépni: nem lehet --,
vagy nem mered,
mert érezed, hogy éned jobbik része.
Azt
megteheted, hogy soha nem kapálod,
hogy letaposod a kihajtó ágat,
hogy nem öntözöd,
hogy szinte gyűlölöd,
de harmat is van,
és néha, akaratlan meglep.
És elindul benned
egy gondolat, egy szó, egy jó barát, egy semmi
s amit már kezdtél elfeledni
és letagadni: itt van, újra él.
A gyökér,
a mag,
beléd szövődik és szállá fakad
és vakmerő kalandra bátorít:
kilépni önmagadból,
az átlagosból,
komolyan venni azt, amit
hiszel.
Tulajdonképpen mért nem kezded el?
mert beléd hullott az Isten vetése
és azt kitépni: nem lehet --,
vagy nem mered,
mert érezed, hogy éned jobbik része.
Azt
hogy letaposod a kihajtó ágat,
hogy nem öntözöd,
hogy szinte gyűlölöd,
de harmat is van,
és néha, akaratlan meglep.
És elindul benned
egy gondolat, egy szó, egy jó barát, egy semmi
s amit már kezdtél elfeledni
és letagadni: itt van, újra él.
A gyökér,
a mag,
beléd szövődik és szállá fakad
és vakmerő kalandra bátorít:
kilépni önmagadból,
az átlagosból,
komolyan venni azt, amit
hiszel.
Tulajdonképpen mért nem kezded el?
Szent Gály Kata
