Közeleg az este a Nap lassan nyugodni tér,
az emberek lelkében már csak a csend zenél.
Fáradt puha fénnyel búcsúzik el mára,
helyet ad az éjnek és az Ő titkának.
Csillagok ragyognak ezüstös fénnyel,
tündököl az égbolt olyan mint az ékszer.
Nyugalom árad, az emberszívekbe
szeretet és álom költözik sietve.
Aludjál Te is, álmodjál szépet,
őrizd a szívedben ezt a ritka kincset!
* Ismeretlen szerző *
