Versek, imák, fohászok,- amik a szívemből szólnak: Isten tenyere

Isten tenyere,

minden hulló levelet
magához ölel...

Nem zuhanhat mélyre az,
kit óvón ölelnek,
kinek hervadó szívkertjébe
nyarat ültetnek,
kire milliónyi áldás száll,
és ezerszínű virág,
kiért könnyeket hullat
ez az érző embervilág.
Nem csüggedhet az,
akit szeretnek,
akinek szépívű szavaiból
erőt gyűjtenek,
akire hálával gondolnak
és szívvel éreznek,
akit a föld porából égig emelnek.
* Kun Magdolna *