Mikor reggel lelkem újra ébred,
Isten előtt hajtok előbb térdet.
Édes
nekem Uramat dicsérnem,
ki új napot engedett megérnem.
Homlokomra
kereszt jelét írom,
hála szóval őrangyalom hívom.
Gyermekmódra bízom
magam erre,
hogy egész nap gondomat viselje.
Hallgatom a madarak friss
hangját,
víg dalaik szívemet meghatják.
Sietek az Úr házába menni,
imádkozni s új malasztját venni.
Két kezemet összeteszem kérve,
föltekintek a jóságos égre.
Istenemet magasztalom, áldom,
hiszen annyi
kegyességét látom.
Embereknek könyörülő Atyja,
kitől lelkem minden
napját kapja,
ez új napért néked hálát mondok,
s kérlek, viselj ma is
reám gondot.
Ámen
**Lakatos Miklós feljegyzése:Csíki reggeli ima**
