Szent Anzelm imája

Uram, ne engedd, hogy saját akaratomra, tudatlanságomra, emberi gyöngeségre vagy érdemeimre vagy bármiféle tanácsra hagyatkozzam, hanem egyedül csak a Te bölcsességed szent sugallataira. Jóságodban irányíts engem, gondolataimat és cselekedeteimet, hogy egyedül a Te akaratod teljesedjék általam, bennem és rajtam. Szabadíts meg minden gonosztól, és vezess el az örök életre. Ámen

Beszélgetés az Úrral

Édes jó Istenem, mindnyájunknak Atyja,

Te vagy az én lelkem minden gondolata.

Mikor a fejemet álomra lehajtom,

nyugvó párnámon is nevedet sóhajtom.

Mikor az ég alján kél a piros hajnal,

Téged hívlak, Atyám hálaadó sóhajjal.

Téged hívlak Atyám mindig segítségül,

nálad nélkül minden csak homokra épül.

Gyönge a mi munkánk, erőd nélkül elvész,

ha Te meg nem áldod, elfújja a szélvész.

Mindenütt erődnek őrködő hatalma,

a Napot, a Holdat a Te kezed tartja.

Gondviselője vagy az egész világnak,

Mennyei jó Atyám, a porban imádlak.

Ámen

Köszöntő - alkalomra

Ma imádkoztam érted, és tudom, hogy Isten meg kellett, hogy hallgassa. Éreztem a választ a szívemben, bár Ő nem szavakkal beszélt. Nem kértem gazdagságot és hírnevet, tudtam, hogy téged ezek nem érdekelnek. Sokkal tartósabb kincseket kértem Tőle. Azt kértem Tőle, hogy legyen melletted minden új nap kezdetekor. Hogy adjon neked egészséget, áldjon meg, és küldjön neked barátokat, akikkel együtt járhatod az utadat. Boldogságot kértem számodra a kis és nagy dolgokban egyaránt. De leginkább szerető gondoskodásáért imádkoztam.” 

* Elisabeth Elliot *

Áldalak búval, vigalommal

Áldalak búval, vigalommal,
féltelek szeretnivalómmal,
őrízlek kérő tenyerekkel:
búzaföldekkel, fellegekkel.

Topogásod muzsikás romlás,
falam ellened örök omlás,
düledék árnyán ringatózom,
leheletedbe burkolózom.

Mindegy, szeretsz-e, nem szeretsz-e,
szívemhez szívvel keveredsz-e,
látlak, hallak és énekellek,
Istenek téged felellek.

Hajnalban nyujtózik az erdő,
ezer ölelő karja megnő,
az égről a fényt leszakítja,
szerelmes szívére borítja. 

* József Attila *

Felajánlás

Én Uram, én Istenem,
vedd el tőlem mindenem,
ami gátol Feléd!

Én Uram, én Istenem,
add meg nekem mindenem,
ami segít Feléd!

Én Uram, én Istenem,
fogadd el az életem,
hadd legyek egészen a Tiéd!
*Ismeretlen szerző *

Fohász az unokákért

Elvarázsolt meseország a miénk,

itt kell élnünk, nem szóródhatunk mi szét!
Futótűzként pusztítottak századok,
bús kis fejünkre hagyva gyalázatot!

De majd szép lesz, újra szép lesz higgy nekem!
Ez a század jót is hozhat kedvesem!
Azért mert az unokáknak élni kell!
Feladatuk, szebb jövőért lépni kell!

Nem jöhet már soha többé háború,
kis életük nem lehet ily' szomorú!
Megküzdenek minden nap az életért,
Óh' istenem, küldjél nekik szép reményt!

Reményt, hogy az életük csak szebb lehet,
ne feledjék el az anyanyelvüket!
Elvarázsolt meseország hazájuk,
boldogság is csak itt várhasson rájuk!

Ne kelljen a hazájukat elhagyni!
Életüket hadd tudják itt folytatni!
Diplomával kezükben, mely hatalom!
Dolgozhasson, hazájában maradjon!

Itt kell élni, mert magyarnak születtek!
Itt élnek a rokonaik, testvérek!
Itt találjon megélhetést, szépséget,
kicsi hazánk, szeretnek ők tégedet!

Óh' istenem nézz le rájuk, teheted!
Segítsd őket, ez legyen most szereped!
Kívánj nekik szerencsét a mennyekből!
Itt szedjenek virágot a kertedből!

Hiszem, hogy e szép hazában élhetnek
szeretetben, békességben léteznek!
Óh' istenem, vigyázz rájuk féltsd őket,
mi majd elmegyünk, segítsd az élőket!

Látlak téged, felhők közül figyelsz ránk,
fohászunkat meghallgatva ügyelsz rá,
unokáink élete csak szebb lehet,
adjál nekik munkát, finom kenyeret!

Teljesítsd a feladatot, megnézem!
Visszajövök, számon kérlek, kérdezem!
Küldtél rájuk víg esztendőt kedvesen?
Feladatod teljesítve! Szeretem!
* Siktár Éva *

Itt vagyok most, jó Uram

Itt vagyok most, jó Uram, Hozzád száll e dal. 

Tudod, sokszor hívtalak,de ma másképp szól e hang 

mert ma nem azt kérem, hogy adj még, nem könyörgök: figyelj rám,

csak azt mondom, hogy szeretlek, Atyám!

Szeretlek Uram, hálám szívemből fakad, hiszen 

mindent látsz Te bennem, hatalmad olyan nagy 

Szeretlek Uram, hálám szívemből fakad és éneklem, 

hogy áldott légy Uram! 

Ismét térden állok én, s tudom hogy hallgatsz rám. 

Bár sokszor hideg szavakat szól kopott és halk imám, 

De most el kell, hogy mondjam egyszer, amit oly 

rég szeretnék, hogy szeretlek, a szívem csak tiéd! 

Szeretlek Uram, hálám szívemből fakad, hiszen 

mindent látsz Te bennem, hatalmad olyan nagy 

Szeretlek Uram, hálám szívemből fakad, és 

éneklem, hogy áldott légy Uram!

Húsvéti ima

Uram adj nekem kitartást a mindennapokhoz,

ne érezzem, bárkinél is kevesebb vagyok,

mert egyedül már nincs erőm a sorssal küzdenem,

kell, hogy védj és óvj, ha lelkem védtelen.

Sok időt megéltem, sok könnyet hullattam,

de bátran elviseltem, ha alulmaradtam,

mert volt hozzá akarat és kellő méltóság,

hogy hinni tudjam azt, több vagyok, mint más.

Sokszor szembenéztem a világ erejével,

akkor is, ha arcul csapott élet-tenyerével,

mert hittem, ha mellettem állsz minden bírható,

és nem lesz olyan veszély, mely át nem hágható.

Hozzád fohászkodom Uram, ahogy eddig mindig,

ne hagyj el, ha létem bűn-lángokban izzik,

te legyél majd, ki felemel egyszer,

hogy magasabbra szárnyalhassak.

mint a többi ember,

s te legyél majd az is, ki otthonába fogad,

ha elgyengült testemre súlyos kereszt szakad,

mert általad válunk azzá, akik voltunk,

azok a test nélküli lelkek,

kiket hozzád fűz a sorsunk.

* Kun Magdolna *

Istenem, köszönöm

Istenem, köszönöm mindazt, amit adtál,

Az éjt, a pihenést, a sok-sok szenvedést. 

Köszönöm, amiért tűrni tanítottál,
A szenvedéseket, amit a vállamra raktál.
Köszönöm az életet, ami eddig tartott,
Köszönöm a békét, a sok lelki harcot.
Köszönöm, jó Atyám, hogy lelkem hozzád vágyik,
Add, hogy erőm legyen egészen hazáig.
Köszönöm a látást, a két szememet,
Melyet fogjon le egykor a Te szent kezed.
Köszönöm az értelmet, a szót, a hallást,
Köszönöm az Igét, Krisztust, a vallást.
Köszönöm azt is,hogy szeretlek téged,
Köszönöm, hogy hívő fohászom megérted.
Köszönöm, hogy meghallod a jajkiáltást,
Köszönöm a sok megbocsátást.
Sajnos bűnös vagyok, egyre csak vétkezem,
Add szent kegyelmedet, hogy csak a jót tegyem.
Ha Te nem vagy velem, én csak koldus vagyok,
De így, veled, gazdag, nagyon gazdag vagyok.
Minden Tetőled van, és minden Teáltalad,
Csak egy legyen utam: a hit és az alázat.
Uram! Ezen úton vezesd a lelkemet.
Köszönöm, hogy szereted a megtért gyermekeket.
Atyám! Bár a földön nincsen rá érdemem,
Tedd meg Szent Fiad, Jézusom nevében.
Drága, jó Szűzanyám, szólj az érdekemben,
Hogy veled lehessek egykor a mennyekben.
Ámen.

Gyengék imája

 Jó Uram, aki egyként letekintesz
bogárra, hegyre, völgyre,
virágra, főre, szétmálló göröngyre, -
Te tudod jól, hogy nem vagyok gonosz
csak nagyon-nagyon gyönge.

Mert pókháló és köd a szív,
selyem szőttes az álom,
pehelykönnyű és szinte-szinte semmi
s én erőtlen kezem
még azt sem tudja hozzádig emelni.

De azért vágyaim ne dobáld a sárba,
ami az Óceánnak
legdrágább, legkönnyesebb gyöngye!
Hiszen tudod, hogy nem vagyok gonosz
csak gyönge, nagyon gyönge.

 *Dsida Jenő*

Jókedvet adj

 Jókedvet adj, és semmi mást, Uram!
A többivel megbirkózom magam.
Akkor a többi nem is érdekel,
szerencse, balsors, kudarc vagy siker.
Hadd mosolyogjak gondon és bajon,
nem kell más, csak ez az egy oltalom,
még magányom kiváltsága se kell,
sorsot cserélek, bárhol, bárkivel,
ha jókedvemből, önként tehetem;
s fölszabadít újra a fegyelem,
ha értelmét tudom és vállalom,
s nem páncélzat, de szárny a vállamon.
S hogy a holnap se legyen csupa gond,
de kezdődő és folytatódó bolond
kaland, mi egyszer véget ér ugyan –
ahhoz is csak jókedvet adj, Uram.

*Garai Gábor*

Válaszúton...

Merre megy az utam? Válaszúthoz értem.

Lerogytam a földre, s teremtőmet kértem,

segítsen dönteni, melyiket válasszam,

rosszat elkerülve, csak a szépet kapjam.

S szólott az Úr hozzám: - Nincsen rossz döntésed,

csak ha teendőid, büntetésnek érzed.

Minden út feladat, amit el kell végezz!

Rajtad áll, hogy hogyan jutsz el a végéhez.

Gyötrelmeken mész át, ameddig megéled,

vagy új, nagy kalandok történnek meg véled?

Minden benned dől el, válaszd, ami tetszik:

a keserű "megfagy " , a bátor "felmelegszik " !

Az utad nagy kaland, élvezz minden percet!

Szolgáld mindazokat, kik téged szeretnek.

Szolgáld azokat is, akik másképp élnek,

kik az árnyékuktól, s önmaguktól félnek.

Járj be minden utat, s a végén meglátod,

csodák szegélyezik az egész világod.

*Aranyosi Ervin*

Csak vezess, Uram

 Csak vezess, Uram végig és fogd kezem,
Míg boldogan a célhoz elérkezem,
Mert nélküled az én erőm oly kevés,
De hol te jársz előttem, nincs rettegés.

Szent irgalmaddal szívemet födjed bé, 
Tedd örömben és bánatban csöndessé,
Hogy hadd pihenjen lábadnál gyermeked,
Ki szemlehunyva téged híven követ.

  Ha gyarlóságom meg nem is érzené
A vak homályból te mutatsz ég felé,
 Csak vezess, Uram, végig, és fogd kezem,
Míg boldogan a célhoz elérkezem.

Ref.egyházi ének(Hausmann Júlia, 1826-1901)

Esti fohász

Egyedül...Veled Uram!

Uram! Tégy engem a Te békéd eszközévé

Uram!
Tégy engem a Te békéd eszközévé,
Hogy ahol gyűlölet van, oda szeretetet vigyek,
Ahol sérelem, oda megbocsájtást,
Ahol széthúzás, oda egyetértést,
Ahol tévedés, oda igazságot,
Ahol kétség, oda hitet,
Ahol kétségbeesés, oda reményt,
Ahol sötétség, oda világosságot,
Ahol szomorúság, oda örömet.
Hogy ne vigaszt keressek,
Hanem vigasztaljak,
Hogy ne megértést keressek,
Hanem másokat értsek meg,
Hogy ne engem szeressenek,
Hanem szeretetet nyújtsak.
Mert amikor adunk, akkor kapunk,
mikor megbocsájtunk, nyerünk bocsánatot,
mikor meghalunk, születünk meg az örökkévalóságra! Ámen.
*Assisi Szent Ferenc*

Mindörökké

Lelkembe látó én Istenem,

Bocsásd meg minden bűnöm nekem.
Változtasd lelkem hófehérre,
Hogy ne legyen rajta az éltem vétke.

A Földön élőknek békét kérek!
A hajléktalanoknak menedéket!
És add meg Uram, hogy minden gazdag
Örüljön annak, hogyha adhat!
Legyen az ember százszor áldott,
Ha lelke mélyén már jóra váltott!
Járja át szívét a szeretet fénye,
Ez legyen lénye szent igénye!

Gazdagabb legyek, ha mindezt látom:
Legyen a jószándék az én világom.
Ha lehetne kérném, Uram az Égben!
Tisztuljon lelkem a földi létben.
Nem nagy vagyont, de kincset kérek,
Amitől gyógyul a sebzett lélek!
Jöjjön el végre a világ-béke!

Kéréseimnek se' vége, se' hossza,
Szívemmel hiszem, a jövő meghozza!
Istenem add, hogy csodaképpen,
Így ragyogjon el a jövő létben!
Tedd nemessé az emberi lelket!
Legyen ez Istenem a jövő kezdet!
Az ember szívébe türelmet kérek,
Hogy helye legyen az égi fénynek!

Ha mindezt megadod Jóságos Isten!
Megváltozhat a Földön, majd minden!
Oldozd fel Atyám az Éva-vétket!
És akkor a jóság csak hitet éltet!
Így lesz az élet, mit nekünk adtál,
Egy szorgos, gazdag mézes kaptár!
Az emberiség a földi térben,
Pontos lesz majd, mint csillag az égen.

Ámen

Forrás:http://angyalforras.hu/Versek--Imak/

Kereszt

 

Uram,

a minap azt kérdeztem valakitől itt a héregi templomban,
hogy hogy van.
Azt válaszolta:
„Aki ide, az Isten házába el tud jönni,
és itt énekelni tud, az jól van.”
Add Uram, hogy ha már nem tudunk
eljönni ide, a Te házadba,
mert gyöngék vagyunk,
mert öregek vagyunk,
vagy mert húz a betegágy,
akkor is jól legyünk.
Add úgy élnünk,
hogy az otthonunk templom legyen,
hogy a kórházi kórterem templom legyen,
hogy az idősek otthonának szobája, folyosója, konyhája
templom legyen!
Add, hogy ne érezzük nyűgnek a keresztet,
amit Te adtál nekünk. Uram!
Mert a kereszt nem büntetés.
A kereszt: feladat.
A kereszt: életünk értelme.
Születésünkkor kapjuk,
s a veled való találkozáskor
tehetjük csak le.
Add, hogy akkor is majd mondhassuk:
„Aki ide, hozzád, haza tudott érkezni,
az jól van.
Köszönöm, Uram, a keresztemet.”

* Döbrentey Ildikó *

Szelíd esti imádság

Uram, adj csöndes éjt,

Nyugodalmas, nagy éjt

A te vén gyermekednek,
Beteg, rossz gyermekednek.

Fölséges dáridók,
Keserves dáridók
Muzsikája kerüljön,
Hangja messze kerüljön.

Ne ülje szívemet,
Nyomorék szivemet
Az ébrenlét lidérce,
Rettenetes lidérce.

Aludjak kacagón,
Álmodjak kacagón
S boldoguljak álmomban,
Ifjuljak meg álmomban.

Valami nagyon nagyot,
Valami dicső nagyot
Álmodva hadd képzeljek,
Éjemben hadd képzeljek.

Imádkozzak, mint gyerek,
Régi, iskolás gyerek
Istenes áhitattal,
Altató áhitattal.

Mikor az alkony leszáll,
A barna alkony leszáll,
Régi imám az ajkam
Szaporázza az ajkam: "Adj
csöndes éjt szüleimnek, adj csön-
des éjt mindeneknek. Istenem,
én járva-kelve, fölvirradva
és lefekve, imádlak, mint
édes Atyám. Jó Atyám, viselj gondot rám, ámen."
*Ady Endre*

Igen, Atyám

 Igen, Atyám. Most már csak arra vágyom,
hogy amíg fekszem itt a betegágyon,
Te nagyon meg tudj növekedni bennem,
s taníts meg újra kisgyermekké lennem.

Könnyű keresztem hogyne hordanám,
Örömmel, békén. Igen, Atyám.

Igen, Atyám. Most már csak arra kérlek,
ne haragudj, hogy amiért fel nem érlek,
hogy amiért utaid homály borítja
és nem találom, hol a próbák nyitja,
nem tudja rögtön mondani a szám
örömmel, békén: Igen, Atyám.

Keresztülhúztad, amit én akartam.
Felfedted benne, amit eltakartam.
Minden erőmet szélbe szórtad széjjel.
Kerestem, – nincs már… betakart az éjjel.
Csak a hit égett fényt ragyogva rám:
Köszönöm néked… igen, Atyám.

Olyan jó gyenge, erőtlennek lenni.
Olyan jó magam egészen letenni.
Olyan jó tudni, hogy semmit se érek,
Semmit se bírok, gyarló földi féreg,
– kegyelem minden! Hogyne mondanám
hittel az áment: Igen, Atyám.

Igen, Atyám. Gyönge, erőtlen bárány,
pihenek most már jó pásztorom vállán,
s Ő szelíden visz az úton előre,
híves forrásra, kies legelőre.
S hála dalával telik meg a szám.
Köszönöm néked. Igen, Atyám.

Túrmezei Erzsébet