Halottak napi gondolatok

Halottak napja csöndes, szomorú.

Sírokon halvány virágkoszorú.
Felfelé figyel most minden lélek.
Mintha ők valahol ott lennének.

Imák, és kigyúló gyertyafények
értük lobognak, lángolnak, égnek.
S ha eljut hozzájuk bús énekünk,
tudni fogják; rájuk emlékezünk.
**Schrenk Éva **
2014. október 28.

 

Másképp lenne minden, hogyha velünk lennél,
Ha hozzánk szólnál, ha ránk nevetnél.
Elvitted a fényt a derűt, a meleget,
Csak egy fénysugarat hagytál, az emlékedet.
Ez a gyertya most Érted égjen,
Ki fent laksz már a magas égben.
Ki vigyázol ránk odafentről,
s lelkünkhöz szól a végtelenből

**Ismeretlen**