Ölelj, szeress kortalanul!

Az ölelés, tudod,
nem köt a korhoz.
A megfáradt szív is,
örömöt hordoz.

Lenni kell álomnak,
lenni kell oknak,
– legyen céljuk
a fáradt karoknak!

Ölelés, és mosoly?
– Várja a lélek!
Érzi, – még itt vagyok,
– érzi, hogy – élek!

Szeretet parazsát
ne hagyd kihűlni!
A lélek fájdalmát
arcodra ülni.

Tárd ki a szívedet,
élj szeretettel!
– Öleljen, örüljön,
míg él, az ember! 

*Aranyosi Ervin*

Reggeli gondolatok

 Adj hálát reggel az ébredő világnak,
- örökbe kaptál egy újabb szép napot.
Engedd az érzést áradni szívedben,
szeresd hogy itt vagy, e föld az otthonod.
Hallgasd a dalt, mely apró madaraknak
hálával teli, reggeli éneke.
Engedd a nap tiszta fényét szobádba,
s ne kérdezd, ember nélküle élhet-e?
Öltözz fel szépen, ünnepi ruhába,
a mosoly arcodon, ékszered legyen.
Tükrödön csillog szemed ragyogása,
hagyd, hogy a látvány boldoggá tegyen!
S ha tetszik mindez, mosolyogj magadra,
s érezd a lelked, magasabbra emel.
Tartsd ezt a mosolyt meg egy egész napra,
mert aki rád néz ennyit megérdemel.
Hagyd hogy a mosoly átterjedjen másra,
- jó érzésed csak fokozódni fog -
a szeretet ilyen, apró kis sugára
teheti szebbé a hétköznapot. 

* Ismeretlen *

Soha ne add fel...

"Ha elromlik minden, ami megesik néha, 

ha utad csak a hegyre fel vezet a célba. 

Ha kevés, amit kapsz, de sokkal tartozol,
ha úgy érzed a sok gond leterhel. 

Nevetnél bár, de sóhajtozol,
pihenj, ha kell, de SOHA NE ADD FEL!
Az élet furcsa dolgokra képes, 

ilyesmit mindenki már érzett.
Számos hiba épp azért történik, 

mert feladtuk és nemtartottunk ki végig. 

Ne add fel hát, ha lassan is haladsz,
a siker már csak egy arasz. 

A cél sokszor nem oly távoli,
mint tétova ember balgán képzeli. 

Sokszor a küzdő nem várja meg,
hogy megnyerje a serleget. 

És túl késő, mire belenyilall,
hogy milyen közel volt a diadal. 

Sokszor nem tudjuk, milyen közela siker, 

tán orrunk előtt van csak nem hisszük el.
Küzdj hát tovább, ha ér sok vereség, 

ha húz még az ág is,
akkor is HARCOLJ TOVÁBB!"
(ismeretlen szerző)