A túlsó part

S ez lett fontos az Istenek előtt.

Áldottak voltak a titkos erők,

melyek a túlsó partra vittek át,

ahol a lélek elejti magát,

ahol gyógyul a fájó akarat,

ahol bilincsét oldja a tudat,

ahol levedli magányát az Egy,

ahol a Sokba az ember hazamegy,

ahol félelem és vágy megszűnik,

ahol az ész nem érzi szárnyait,

ahol a cél leteszi fegyverét,

ahol tárgytalan merengés a lét,

ahol úgy ringunk, mint tücsökzenén,

ahol már puszta közeg az egyén,

ahol én jártam: minden pillanat,

ami csak rávesz, hogy felejtsd magad:

ami, álmodva, a vég gyönyöre,

s ha ébredsz, a költészet kezdete.

* Szabó Lőrinc *

Ima a gyermekekért

 

Fák, csillagok, állatok és kövek

szeressétek a gyermekeimet.

Ha messze voltak tőlem, azalatt

eddig is rátok bíztam sorsukat.

Énhozzám mindig csak jók voltatok,

szeressétek őket, ha meghalok.

Tél, tavasz, nyár, ősz, folyók, ligetek,

szeressétek a gyermekeimet.

Te, homokos, köves, aszfaltos út,

vezesd okosan a lányt, a fiút.

Csókold helyettem, szél, az arcukat,

fű, kő, légy párna a fejük alatt.

Kínáld őket gyümölccsel, almafa,

tanítsd őket csillagos éjszaka.

Tanítsd, melengesd te is, drága nap,

csempészd zsebükbe titkos aranyad.

S ti mind, élő és holt anyagok,

tanítsátok őket, felhők, sasok,

Vad villámok, jó hangyák, kis csigák,

vigyázz reájuk, hatalmas világ.

Az ember gonosz, benne nem bízom,

De tűz, víz, ég, s föld igaz rokonom.

Igaz rokon, hozzátok fordulok,

tűz, víz, ég s föld leszek, ha meghalok;

Tűz, víz, ég és föld s minden istenek:

szeressétek, akiket szeretek.

*Szabó Lőrinc*

Esik a hó

Szárnya van, de nem madár,
repülőgép, amin jár,
szél röpíti, az a gépe,
így ül a ház tetejére.
Ház tetején sok a drót,
megnézi a rádiót,
belebúj a telefonba,
lisztet rendel a malomban.
Lisztjét szórja égre-földre,
fehér lesz a világ tőle,
lisztet prüszköl hegyre-völgyre,
fehér már a város tőle:
fehér már az utca,
fehér már a muszka,
pepita a néger,
nincs Fekete Péter,
sehol,
de sehol
nincs más
fekete,
csak a Bodri
kutyának
az orra
hegye
és reggel az utca, a muszka, a néger,
a taxi, a Maxi, a Bodri, a Péter
és ráadásul a rádió
mind azt kiabálja, hogy esik a hó!
*Szabó Lőrinc*